2021. április 16. Péntek
Csongor, Joakim
 
A Nap kel 05:01-kor,
nyugszik 18:39-kor.
 
Holnap Rudolf, Kiara napja lesz.

Bejelentkezés

Ki olvas minket

Oldalainkat 2 vendég és 0 tag böngészi

SZÉP Kártya elfogadás

OTP SZÉP Kártya elfogadó hely

Látogatók száma

157248
Ma
Tegnap
Ezen a héten
Ebben a hónapban
Múlt hónapban
Összesen
70
84
407
1297
2357
157248

IP címed: 3.236.228.250
Server Idő: 2021-04-16 21:57:45

Vámospércsi Kőrises és Villongó

A terület Vámospércstől kelet-északkeletre található. Legdélibb része a Nyírábrány felé vezető 48. számú út mentén fekszik, így itt közelíthető meg legkönnyebben.
    Ez a területegység felvonultatja a Nyírség szinte minden jellemző élőhelyét, - az igazi száraz homoki erdő kivételével -, de legkiemelkedőbb természeti értékeit a vizes-, illetve erősebben, vagy gyengébben vízhatás alatt álló élőhelyek hordozzák. Az északi részen az Acsádi-ér folyik keresztül, míg délen a Villongó-ér a fő vízfolyás. Ez utóbbit duzzasztották fel a Villongó területén két töltés közé, egy laposabb területen. Így jött létre belvíztározási céllal a Villongó-víztározó. Az északi részen nagy területet foglalnak el a nedves kaszálók, melyeket idősebb és fiatalabb ligeterdő-jellegű állományok tagolnak, szegélyeznek. Van itt rekettyés fűzláp, kiszáradó láprét, magassásosok, nyílt és zártabb homoki gyepek is.
    A botanikai értékek közül első helyen említendő a jégkori maradványnak tekinthető zergeboglár (Trollius europaeus). Egy méter magas, sárga virágait nem a patakparti kaszálón találjuk, mint a Kárpátokban, hanem a vizes mélyedésekkel tarkított, hűvös mikroklímájú ligeterdők felnyíló részein. A hűvösebb éghajlatot kedvelő növények közül nagy számban él itt a két méter magasra is megnövő fehér zászpa (Veratrum album), és a láprétek kék virágú ékessége, a szibériai nőszirom (Iris sibirica) is. Nem különösebben feltűnő növény az ernyős virágzatú réti angyalgyökér (Angelica palustris). E fokozottan védett, euro-szibériai elterjedésű faj hazánkban csak a Nyírség néhány rétjén fordul elő. Területünkön sokezres mennyiségben él.

 

Kék Kálló völgy

 A Hajdúsági Tájvédelmi Körzet Kék-Kálló-völgy elnevezésű területe Bagamértól északnyugatra helyezkedik el. A területegység kiterjedése közel 700 ha.
    Változatos az itteni táj, képét meghatározza a területegység közepén kanyargó Konyári-Kálló, és az azt övező homokbuckák. „Folyó” és „hegyek” találkoznak tehát, a helyi elnevezésekkel szólva, természetesen jóval szerényebb méretekről, és emberközelibb léptékről van szó. A völgy képét a víz határozta meg évezredeken keresztül. Valószínűleg a folyó mentén hosszan elnyúló láptavak, lápok és láprétek borították ezt a tájat, helyüket a mindenkori, nagyobb időléptéken mért vízviszonyoknak megfelelően váltogatva. Ennek a paradicsomi állapotnak csak a nyírvízmentesítő társulatok tevékenysége vetett véget. Munkájuk nyomán megszelídült a völgy, a tavaszi vizek gyorsabban leszaladtak, az élőhelyek szárazodásnak indultak. Jelenleg a bagaméri határtól az álmosdi és kokadi határon keresztül egészen Létavértesig húzódnak a Kálló mentén elterülő lápok és láprétek, némi ízelítőt adva az évezredekkel ezelőtti élővilágból. A Kálló völgyének Bagamér és Létavértes közötti szakasza különleges természetmegőrzési területként a Natura 2000 hálózat tagja, a bagaméri és álmosdi területek pedig a tájvédelmi körzetnek is részei.

 

A Bagamér-Vámospércs műúttól délre fekvő részen találjuk a területegység természeti értékek szempontjából a legértékesebbek közé tartozó részét. Az itteni, meredek falú, kopár homokbuckák számos védett homoki növénynek adnak otthon. Fokozottan védett növényfaj a Kárpát-medencei bennszülött magyar kökörcsin (Pulsatilla pratensis ssp. hungarica). Virágai bíborlilák, fehéren szőrözöttek, ellenfényben bundásnak tűnnek. Egy-egy öregebb tövön akár 15-20 virágot is láthatunk. Már nevében is viseli a homoki jelzőt a homoki nőszirom (Iris humilis ssp. arenaria). Apró termetű, a gyepben észrevétlenül megbúvó, a figyelmet könnyen elkerülő növény. Sárga virágú, lepelcimpái gyapjasan szőrösek, virágtorka kékes. Az érdeslevelűek közé tartozó homoki vértővel (Onosma arenaria) is találkozhatunk. Sárga, forrt szirmú virágai vannak, nevét a gyökerében található piros festékanyagról kapta. Dél-európai rokonának gyökeréből ételfestéket nyertek.